A következő címkéjű bejegyzések mutatása: maradékok dícsérete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: maradékok dícsérete. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. október 27., kedd

Tökös muffin


Hozzávalók:

10 dkg vaj(!)
25 dkg cukor
1 vaníliás cukor (bourbon)
3 db tojás
30 dkg liszt
1 cs. sütőpor
5 púpos evőkanál, előzőleg villával öszetört sült sütőtök
1 narancs reszelt héja
1/2 narancs leve

A megolvasztott vajba belekeverjük először a cukrot és a vaníliás cukrot, majd a tojás következik, ezután a tök, aztán a narancs héja és a leve. Ezután jöhet a liszt és a sütőpor és végül a mazsola, ha szeretjük.
A muffinpapírokat kb 3/4-ig töltjük a tésztával. Közepes kis lángon tűpróbáig sütjük.

Legközelebb répásat is csinálok, illetve azt hiszem a céklát is ki fogom próbálni. :o)
De ha van ötletetek, vagy tuti tippetek, szívesen veszem azt is.

Jó étvágyakat!

2009. január 20., kedd

A datolya dicsérete

Valamelyik este zöldséges rizottó volt a vacsora. Azt hittem, farkaséhesek vagyunk, aztán kiderült, hogy mégsem, úgyhogy maradt belőle. Valahogy utána napokon mindig volt más ennivaló, részben szintén maradékok, így ma délben jutott eszembe megint, hogy nahát, ott figyel a hűtőben. Hozzáteszem, ha holnap jut eszembe, már lehet, hogy késő. Mindenesetre ma pont egyszemélyes adagra volt szükség, mert Kisbébi változatlanul nem komálja a főztömet és bébiételen él, Nagylány meg nagymamázott.

Valahogy az a gondolat, hogy egy többnapos zöldséges rizottót csak simán megmelegítsek, nem villanyozott fel, gondoltam, legalább sajtot reszelek rá. Aztán amikor a sajtért nyitottam a hűtőt, megláttam, hogy van egy kis bacon otthon, a baconről meg azonnal beugrott, hogy DATOLYA is! Innentől már tudtam, hogy az iksznapos maradék ellenére ma királyi lesz az ebédem.

Semmi mást nem tettem, csak apró kockákra vágtam annyi bacont, amennyit nem szégyelltem, azaz kábé két vékony szelelet, és mély serpenyőben üvegesre sütöttem. Közben feldaraboltam pár szem datolyát, azt az egyszerű, bolti szárítottat, és a baconhöz öntöttem. Aztán a maradék rizottót is hozzákevertem, megvártam, amíg minden egyenletesen meleg lett.
Hmm, sajnos az utolsó előtti falatnál jutott eszembe hogy szép lett volna fotót is készíteni...

Viszont ha már fotó nincs, akkor még egy kis sztori recepttel. Amikor Apahajóval megismerkedtünk, ő azelőtt nem sokkal jött haza Kínából, ahol nyelvet tanult. Még teljesen a kínai konyha hatása alatt élt - és a kínai konyha messze nemcsak az, amit nálunk ilyen cimkével adnak el -, úgyhogy rendesen elkápráztatott a fincsi főztjeivel. Az egyik ilyen pofonegyszerű, de hihetetlen finom előétel, amit tőle tanultam, a baconbe csomagolt datolya volt. Rettentő bonyolult, vigyázat, csalok!

Kimagozunk sok datolyát, belecsavarjuk akkora baconcsíkba, amekkora kényelmesen, ráhagyással körbeéri, majd fogvájót szúrunk bele, hogy úgy maradjon. Tepsibe egymás mellé lerakjuk, majd megsütjük. Akkor van kész, ha jó az illata. Zseniális! És persze óvatosan kell vele bánni, mert mondjuk ha nem áll meg az ember ötnél, akkor könnyen hasfájással tölti a következő pár órát.
Lehet, hogy valamelyik este csinálok is? Akkor szokásommal ellentétben még fotót is tehetek fel.

2008. július 18., péntek

Pástétom maradék húsból

Violini maradék sült csirkéjéről jutott eszembe a pástétom.
Két okom van ezt készíteni:
1. nálunk a finnyás család csak geometrikus formájú, csont nélküli húst szeret enni. (kocka, téglatest), 2. a húskészítményekről úgy gondolom, hogy túl sokmindent tesznek bele, amit nem szeretnék.
Így amikor levesben főtt, vagy sült hús van, akkor leszedem a húst a csontról, főtt tojással, vajjal, mustárral és bármi további mással ízesítve aprítógépben krémmé keverem, aztán tálkába teszem. Ez jó hideg vacsorának, ha kivizeztem a tálat, vagy folpackkal kibéleltem, szépen kiborítható.

2008. július 17., csütörtök

Babfőzeléktől a rizottóig

Nálunk nagyon bevált ételegyüttes következik. Bevált, mert minden igényt kielégít. Van, aki a húsért rajong, van, aki a zöldségért.Van, aki él-hal egy jó zöldbabfőzelékért, van, aki utálja. Az alábbi kombináció feloldja az ellenérdekeltségeket.
Első nap amíg készül egy nagy adag zölbabfőzelék, a sütőben 200 fokon egy kiló sóra fektetve megsütök egy egész csirkét. Közben készül egy kis saláta is a nem-babfogyasztó családtagnak a hús mellé. Aznapra kész is. Aki akarja hússal is eheti a babot, aki meg nem, az nélküle.
Második nap általában marad mindenből bőven a salátát kivéve, ebből új készül, vagy egy kis köret - igény szerint.
Harmadik napra a bab már elfogy, a csirketetemről lekotrom a maradék húst, és züldségekkel, rizzsel egy kis rizottószerű valamit dobok össze, salátával.
Ez elég kis energiabefektetés 3 napi ebédért cserébe.

Maradékból finomat, gyorsan

A nyár egyik nagy slágere nálunk a lecsó. Frissen, naturan esszük, friss, ropogós héjú kenyérrel. Se tojás, se kolbász sem rizs... csak a zöldségek. Imádjuk. A gyerekek is élvezettek tunkolnak a kenyérrel.
A lecsó kb. az egyetlen olyan étel, amiből nem tudok/nem lehet keveset főzni. Igenám, de másnap már senki sem tunkolja élvezettel.


Ezt úgy oldom meg, hogy csirke vagy pulykamellet felkockázok (pusztán az egyszerű elfogyasztás kedvéért), mesütöm, megpirítom, összekeverem a maradék lecsóval, összeforralom. Eközben tarhonyát pirítok picike olíva olajon, majd sóval borssal megfőzőm kétszeres mennyiségű vízben. Tálalom és csak figyelem, hogy milyen gyorsan fogy el. :o)



Ja és még egy kis lecsóság! Violini! Azúton is nagy köszönet neked a tökfőzelék recepjéért! Isteni volt! :o))

2008. július 8., kedd

Krémleves

Most éppen brokkoliból. Ha van maradék zöldségleves vagy húsleves, akkor pillantok alatt elkészülhet a remek krémleves. Nálunk nagy sláger apró pirított kenyérkockákkal és sajttal. Most éppen kockára vágva, mert csak szeletelt sajt volt itthon.
A leves alapba beleszórom a közel fél kiló brokkolit, puhára főzöm, ha kell pótlom a vizet ízesítem. 1 púpos evőkanál lisztet elkeverek 2-3 dl joghurtban vagy tejfölben. Hozzáadom a leveshez, alaposan elkeverem. Miután újra forr, botmixerrel pépesítem.

Nem hagyok benne egészben brokkolit, mert az már gyanúsan zöldséges lenne. :o)

A végén ízesítem még, ha kell. Én egy leheletnyi cukrot és citromot szoktam még beletenni. Van aki reszelt füstölt sajtot is főz bele. (én snem szoktam, mert nem szeretem a füstölt(ízű/aromás) sajtot.)

Kb 15 perc alatt elkészül.

2008. június 12., csütörtök

Körkérdés!

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki a zöldköretet néha elszámolja. Magyarán túl sok lesz. Pl párolt vegyes zöldség.
Ilyenkor ti mit csináltok?
Violini már beszámolt a maradékok felhasználásáról, de olyan jó lenne még bővíteni a lehetőségeket!
Én nagyon nem szeretem ha a főztöm a kukában landol.
Ennek kapcsán most az jutott eszembe, hogy mikor nyaralni voltunk, ott nagyon ötletesen az ebédnél, a svédasztalon megmaradt párolt zöldségeket felhasználták és a vacsorára isteni felfújtat készítettek belőle.
Ismer valaki tuti bitzos felfújt receptet, trükköt, technikát?

Mit és hogyan lehet még újrahasznosítani?
Várom a hozzászólásokat! :o)