2008. december 19., péntek
Karácsonyi menü az idegek kímélése jegyében
A vásárlást és az ételek előfőzését férjemnek köszönhetően már egy héttel korábban megtesszük, aztán lefagyasztjuk, hogy éppen csak be kelljen fejezni a húst, körettel salátával kiegészíteni. Olyan ételeket készítünk, mint göngyölt csirke- vagy pulykamell, aszalt gyümölccsel töltött pulykamell (ezek nagy részét tényleg a férjem csinálja). Beiglit, meg reggelire kalácsot szoktunk előre sütni, de volt olyan is, hogy vettünk egy keveset inkább, mert anyósom is hoz rengeteg süteményt.
Előkészítünk gyümölcssalátához való konzerveket, meg zöldségkörethez is konzerveket, fagyasztottat.
Hogy mégis legyen halászlé, kész sűrítményt veszünk fagyasztva, hozzá halszeletet. Nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy barátaink ennek hallatán hogy néznek ránk, főleg, mikor férjem hozzáfűzi, hogy fagyasztott tonhalról van szó. Újabban már nem tengeri és nem fagyasztott halat teszünk bele.
Ezután jön a mákos guba. Az már tényleg snassz volna kifliből, így azt is sütök előre kelt tésztából. Mézzel édesítjük, ez olyan hagyományos:-).
Mostanában kitaláltuk, hogy ha már az Éva nevet adtuk lányunknak, legalább ne felejtsük el, hogy névnapja van karácsonykor, ezért bevezettük, hogy a 24-i ebéd is ünnepi legyen.
Az ünnepek egy napján a tágabb családdal vagyunk együtt, visszük az egyik tál töltött húst salátával, süteményt, de szinte semmi nem fogy, talán csak a saláta.
Régebben volt előre készült rengeteg töltött káposzta is, de túl soknak bizonyult ennyi étel, nehéz is volt tárolni.
Ja, még a kenyeret is megvettük előre, be a fagyasztóba, ne kelljen vásárolni utolsó héten. Most már a kenyérsütő gép mellett ezt se kell.
A mi karácsonyi menünk
illusztrációAnyai nagyapám által került be a karácsonyi menübe ez a "leves". Ő bécsi születésű volt, talán onnan jött ez a szokás. Gyerekként mindenki furcsán nézett ránk, hogy miért nem halászlé kerül Karácsonykor az asztalra, de ma már egyre nagyobb "divat" ennek az ételnek a felszolgálása. Nekünk e nélkül elképzelhetetlen a karácsony. Ugyanabból a csészéből kapjuk, mint gyerekként, csak évről-évre egyre kisebbnek tűnik a csésze. :-)
A következő fogás a KIEVI CSIRKEMELL ANANÁSSZAL és SÜLTKRUMPLIVAL. Ezt anyu készíti. Lehet, hogy nem a klasszikus recept, mert én még máshol ilyet nem ettem, csak itthon. Mi pedig ASZALTSZILVÁVAL, SONKÁVAL ÉS SAJTTAL töltött csirkemellel járulunk hozzá s karácsonyi vacsorához.
Ezeket az ételeket soha nem esszük a az év többi napján, így az izűk teljesen összefonódik a karácsonyi hangulattal.
Hát nálunk így néz ki a karácsonyi menü.
Karacsonyi menu
Olyan etel is erdekelne (nagyon), ami korabban elokeszitheto.... nana:-)
2008. december 5., péntek
Naracsos almalekvár
Narancsos almalekvár Démétértől
Megpucolunk nagyjából két és fél kiló almát, folyamatosan locsolgatjuk közben néhány citrom kinyomkodott levével, hogy ne barnuljon. Folyamatosan, pucolás közben akár három egész citromot használhatunk fel erre. Ezután lereszeljük a meghámozott almát, és még egy citrom levével összekeverjük. Belereszeljük négy nagy narancs héját és belenyomkodjuk a narancsok levét is. Megszórjuk egy púpozott kávéskanálnyi fahéjjal, egy fél kanálnyi őrölt gyömbérrel és ugyanennyi szerecsendióval. Három kanál mézet csorgatunk rá, és egyelőre úgy harminc dekányi kristálycukrot.
Feltesszük a tűzre, és lassú tűzön főzögetjük. Amikor már elég forró, hogy összeérjenek az ízek, megkóstoljuk, és kiegészítjük annyi cukorral, amennyit ízlésünknek megfelelően felvesz - attól függ, mennyire volt édes az alma és a méz. Van, aki pürésíti ezt a masszát, miután jó alaposan átforralta - én szeretem benne hagyni az almareszeléket, mert gyönyörűen úszkálnak a fehér alma szeletkék a narancshéjtól megfestett aranyszínű lében. Nagyon szép lekvár egyébként. Amikor jó alaposan átforrt, négy zacskó zseléfixet keverünk hozzá, üvegekbe töltjük (öt-hat kb. 3 dl-es üveget szokott megtölteni), és nem dunsztoljuk, csak még forrón megfordítjuk az üvegeket, "rácuppantjuk" a lekvárt a fedőre, és mehetnek is a kamrába.
Karácsonyi süteményekhez isteni!
Ezek pedig a címkék az üvegekre, használjátok bátran:
2008. december 1., hétfő
Mézeskalács Milner Angélától

Tésztához:
20 dkg porcukor
1 csomag szódabikarbóna
2 púpozott kávéskanál őrölt fahéj
2 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg
Ezeket szárazon alaposan összekeverjük egy olyan tálban, amit aztán le tudunk majd zárni (pl. dagasztótál)
½ kg vegyes virágmézbe (fél befőttesüvegnyi kb.) beleteszünk fél kocka (kb. 12 dkg) RAMA margarint és mikróba tesszük. Ha jól átmelegedett, akkor addig keverjük, amíg a margarin elolvad. Ezt a lisztre öntjük, beleütünk 1 tojást és egy falapáttal összeállítjuk a tésztát. Azért nem érdemes kézzel, mert nagyon ragad és a forró méz is megégetheti a kezünket. Ha nem akar összeállni, akkor kevés langyos vizet tehetünk bele. Kissé lágy tésztát kell kapnunk. Ha már egynemű a tészta, akkor rátesszük a tálra a fedelét és legalább egy napig hagyjuk állni. Nem kell hűtőbe tenni. Ha több napig áll, csak jobb lesz. A tésztából leveszünk olyan kétökölnyi mennyiséget és alaposan átgyúrjuk. Ha még ragadna, akkor kevés lisztet gyúrunk bele. Alaposan alálisztezve kinyújtjuk és szaggatjuk. Kisebb figurákhoz vékonyabbra, nagyobbakhoz kicsit vastagabbra nyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben, 150 fokra előmelegített sütőben sütjük addig, amíg szép színe nem lesz. A tepsin hagyjuk hűlni rövid ideig, majd egy asztalra rakjuk egymás mellé a figurákat a teljes kihűlésig. Pár napig szobalevegőn hagyjuk állni mielőtt írókázzuk. Így kisebb a veszélye, hogy később a rajz lepereg róla.
Az írókához kb. 15-20 dkg kristálycukrot elektromos darálón jó alaposan daráljunk le, majd egy tojásfehérjéhez adagoljuk kanalanként habverővel elkeverve. Akkor jó, ha a habverőről már egész lassan folyik le és nem terül szét hamar. Egy un. „Önzáró tasak” (az „önzáró részt levágva) egyik sarkába töltjük a mázat, befőttes gumival elkötjük és a zacsi hegyére óvatosan, nagyon kis lyukat vágunk ollóval. Ez a zacskófajta azért jó, mert vastagabb az anyaga és nincs széles hegesztése. Nagyobb papírboltokban élelmiszerboltokban kapható.
2008. november 28., péntek
Nosztalgia sütemény
Nekem bevált, különösen a kandirozott gyömbér ad neki jó izt. Jól eltartható.
Nosztalgia sütemény (coockie)
Hozzávalók 40 darabhoz: 20 dkg. vaj, 20 dkg cukor, 1 tojás, egy teáskanál reszelt citromhéj, egy teáskanál sütőpor, 40 dkg liszt, 5 dkg. mazsola, 5 dkg.cukrozott gyümölcs (narancshéj, citromhéj, gyömbér, aszalt sárgabarack stb.) 5 dkg. dió durvára vágva, 5 dkg. csokoládé darabokra vágva, 5 dkg. kristálycukor egy kis tálkában (későbbre)
A száritott vagy kandirozott gyümölcsöket tedd egy kis tálkába és öntsél rá rumot, és legalább egy óra hosszat hagyjad. Olvaszd fel a vajat. Keverd össze a cukorral. Hagyd lehűlni szobahőmérsékletre, majd add hozzá a tojást, a reszelt citromhéjat. Alaposan keverd össze. Adagold bele a lisztet (amibe elkeverted a sütőport), minden adagot jól keverj el. Add hozzá a rummal együtt a gyümölcsöket, a diót, a csokoládét. A tésztát legalább 1 óra hosszára hűtsd le. (De még jobb egy éjszakára.) Ha el akarod kezdeni a sütést, melegítsd elő a sütőt 190 fokra, a sütőrácsot helyezd középre. Kezeddel formálj a tésztából diónyi golyókat, majd hengergesd meg őket a tálban levő cukorban. Helyezd a golyókat kikent sütőlapra, egymástól 6-7cm távolságra. Lapítsd el zsiradékkal megkent spatulával. (egy kisebb pohár aljával, amit kristálycukorba márthatsz!) Süsd 170 fokon 10-15 percig. (A tetejük legyen aranysárga). Hagyd hűlni a sütőlapon 2 percig, majd helyezd tortarácsra, hogy teljesen kihűljön.
(Megjegyzés: a kandírozott gyümölcs lehet általad készített narancshéj vagy citromhéj, de lehet készen vásárolt is. Ha csomagolt kandírozott gyümölcsöt veszel, annak igen jót fog tenni a rumba áztatás.(a tartósitószer izét elveszi) Nem feltétlenül kell gyümölcsöt, diót és csokoládét egyszerre beletenni, ízlésed szerint alakíthatod az összetevőket. Mikulás és Húsvét után a csoki lesz több benne, máskor pedig a dió. A piacon a „magosnál” bátran vásároljál a különféle aszalványokból. Nagyon finom a kandírozott gyömbér, különleges ízt ad, próbáld ki. A rumnak a süteményre lazitó hatása is van. Nem feltétlenül kell a legdrágább rumot venni, a sütőrum nagyon megfelel, alkoholtartalma nem vészes, ami a sütés közben elvész, igy gyerekek is ehetik. Ez a recept az amerikai „cookie” magyaritott változata.)
2008. november 22., szombat
Sütni, ha semmi nincs itthon

Nem tudom, más is van-e így ezzel, de én általában hamarabb fogyasztom el a gyümölcsöt és a csokoládékat csak úgy, magában, mint hogy belekerülhetnének a sütibe. Az meg a másik adottság, hogy a férjem nem szereti a mazsolát. Úgyhogy ha sütni akarok, mégpedig nem közvetlenül a havi nagybevásárlás után, akkor általában gondba kerülök, olyan érzésem van, hogy semmi normális alapanyag nincs otthon hozzá. Csak a minimum: liszt, tojás, cukor. De sebaj, mert van egy szuper receptem erre az esetre. Épp a héten teszteltem újra, hogy még mindig finom!
Citromos muffin
2 tojás
fél csésze puha vaj vagy ugyanennyi étolaj
fél csésze cukor
1 csésze liszt
1 tk sütőpor
pici só
3 ek citromlé
1 tk reszelt citromhéj - bár a múltkor ez nem volt, és úgy is megettük jóízűen
kis fahéj
A vajat, cukrot, tojást összekeverjük mixerrel, majd hozzákeverjük még a citromlét és a citromhéjat is. Egy másik tálban pedig a lisztet, sütőport, sót, fahéjat keverjük össze. Végül a két tál tartalmát összeöntjük és lazán kikeverjük. Mióta szilikon muffinformám van, se vajazni, se papírral bélelni nem kell, lassan el se tudom képzelni, hogy élhettem szilikon muffinforma nélkül korábban. Ez a mennyiség 12 muffinra elég, de időnként kedvem támad tortaformában kisütni - akkor mindennek megkétszerezem a mennyiségét, és úgy már elég magas is lesz. Legutóbb ez a tortás verzió készült, akkor hogy ne legyen olyan csupasz a teteje, még készítettem hozzá egy vajas-kókuszos krémet, megkentem, megszórtam kókuszreszelékkel. Majd amikor a lányom közölte, hogy ezt így nem eszi meg, akkor kivágtam egy szívet papírból, a negatívját rátettem a tortára, megszórtuk közös erővel kakaóval, és így érdekes módon ehetővé vált.
ps: a vajas-kókuszos krém még gyerekkori emlékeim alapján készült: szemre vettem a vajat, szemre öntöttem hozzá a porcukrot és a kókuszreszeléket, majd kikavartam. Az íze tényleg olyan lett, mint gyerekkoromban volt. De azért legközelebb szerintem inkább krémsajttal próbálom, így túl émelyítő volt, és hát nem is túl egészséges.

