A nyár egyik nagy slágere nálunk a lecsó. Frissen, naturan esszük, friss, ropogós héjú kenyérrel. Se tojás, se kolbász sem rizs... csak a zöldségek. Imádjuk. A gyerekek is élvezettek tunkolnak a kenyérrel.A lecsó kb. az egyetlen olyan étel, amiből nem tudok/nem lehet keveset főzni. Igenám, de másnap már senki sem tunkolja élvezettel.
Ezt úgy oldom meg, hogy csirke vagy pulykamellet felkockázok (pusztán az egyszerű elfogyasztás kedvéért), mesütöm, megpirítom, összekeverem a maradék lecsóval, összeforralom. Eközben tarhonyát pirítok picike olíva olajon, majd sóval borssal megfőzőm kétszeres mennyiségű vízben. Tálalom és csak figyelem, hogy milyen gyorsan fogy el. :o)
Ja és még egy kis lecsóság! Violini! Azúton is nagy köszönet neked a tökfőzelék recepjéért! Isteni volt! :o))
4 megjegyzés:
Ennek igazán örülök ! :-)))
Ezzel pont fordítva vagyok, nem tudok eleget főzni belőle!
Örülök, hogy előkerült a lecsó. A tökös lecsót Violini ihletésre én is megfőztem, finom volt.
just fantastic
Megjegyzés küldése