Azért csináltam szívesen, mert iskolába lehetett tízórainak adni.
A hozzávaló olajos magvakat (pl. napraforgó) megpirítom serpenyőben vagy tepsiben, hozzákeverem a gabonapelyheket (lehet csak zabpehely is) és pár kanál mézet plusz mazsolát vagy aszalt gyümölcsdarabkákat. A méz folyós lesz, átjárja, később összeragasztja.
Ha kicsit kihűlt, kis szögletes műanyag edénybe belenyomkodok egy adagot, aztán fóliára kiborítom, csomagolom.
Csináltam úgy is, hogy ostya tortalapra hordtam fel ezt a masszát, jól lenyomkodtam, hogy összeálljon, rányomtam a fedelének is ostyalapot, aztán szeleteket vágtam belőle. Egyenként alufóliába csomagoltam őket, így bolti édesség formája volt.
Igaz, hogy a sok pepecselés után villámgyorsan elfogytak az egy hétre szánt kis egységcsomagok, ennyi erővel tálban is hagyhattam volna.
3 megjegyzés:
Na ez tetszik, mert nalunk is fogy a muzli es nem tudtam eddig olyat eloallitani, ami `muzli formaju`;-)
Olvastam mindenfele sutoseket, de szetestek, megprobalom ezt.
Nekem ez az ostyalapos megoldás is tetszik. A simán összeragadós verzióval voltak eddig fenntartásaim, hogy ténylegesen összetartja-e a méz, de ezek szerint igen. Ki fogom próbálni. :o))
Nem lesz nagyon ragacsos a méztől? (vagy túl lágy?)
Megjegyzés küldése